Fuss a gesztenyéért!

Futás után az utcasarkon belebotlottam egy kerekesszékbe, amiben egy nyolc év körüli kisfiú ült. Anyukával együtt mindhárman megijedtünk a váratlan eseménytől, a kissrác élénken fordult hátra, a megtört arcú anyuka mondta, minden rendben, és elindultunk ellenkező irányba.
Hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem, tudja-e annyira gyorsan tolni a széket, hogy "versenyezzünk". Igen, mondta, erre a gyerek majdnem kiesett a székből örömében, izgatottan hajtotta a kerekeket - persze ő győzött. Minden porcikája táncolt a székben, ujjongott: anyuka, győztem, győztem! A dzsekizsebben ősz óta tartok egy gesztenyét, odaadtam neki, mondtam, ezt annak őrizgettem, aki legyőz engem futásban - és gratuláltam a díjhoz. Majdnem sírtam.