Szivárvány
Varga János, idősödő karcagi agglegény szédülve ült egy kocsin az Andrássy út színes forgatagában, dübörgő zenében, ijedten kapaszkodva teszkós szatyrába.
5 perce még a Nagymező utca sarkán állt, nem számított a felvonulásra, amikor hirtelen kezek ragadták meg és emelték fel a szivárványos kocsira. A hangzavarban egy rózsaszín parókás, mosolygós férfi hajolt hozzá: "Csinos az inged...!"- ennyit értett.
"30 évvel ezelőtt vettem a siófoki hajóállomáson"-akarta mondani, de a hangzavar elnyelte szavait.
Szabó Mária, magányos karcagi nyugdíjas pedagógus unottan nézte az esti híradó képeit, amikor meglátta bambán vigyorgó szomszédját, ünnepekkor viselt, divatjamúlt, nevetségesen szivárványszínű ingében a tömegben.
"Mindig sejtettem!"- gondolta elégedetten.