Mindenki köszön

Évek óta járunk a sarki élelmiszerboltba. Minden alkalmazott olyan egyforma. Munkaruhájuk piros és piszkos. Nem köszönnek! Se befelé, se kifelé. Egy kivétel van csak, a hentes. Fiatal. Roma. Üdvözöl bennünket. Megismeri az egész családunkat. Köténye tiszta. Ő mosolyog. Szép napot! … mondjuk. Vásárolunk.
Beállunk a szokásos pénztár előtti „kosárrugdalós” sorba. Lassan haladunk. Aztán meglátunk egy táblát a kijárat melletti falon a dolgozók „tisztaruhás” képeivel. Felragasztva néznek ránk a magasból. Köszönnek! Na, nem csoda történt. Nem. Kiírták föléjük: „Viszontlátásra”.
… mert nekünk most mindenki köszön!
Fizetünk. A tabló elé állunk búcsúzni. Látjuk, hogy teljes a csapat. Csak a hentes hiányzik. Viszlát!