Betört

Özvegy Madarassyné éjszakai sétáját rója hű társával, egyetlen kereseti forrásával, békebeli partvisával. Halkan motyog, holtában is szapulja urát. Mindig lusta voltál, Károly, csak halni fürge. Szolgálati útján baktat, tíz nagykörúti kirakat az övé, darabbérben sikálja hetenként kétszer. Három fiatal srácban féktelen jókedv, véráramban tombol a tetrahidrokannabinol, lendül kezük, repül a kő, robbannak a kirakatüvegek, diadalordítás nyugtázza. Özvegy Madarassyné számolgat, mire becsinálják, neki tízezerrel kevesebb lesz a hónapban. Vele is jól bánt a balesetin a Hámori főorvos, mikor lábát törte két éve. Elindul a fiatalok felé, görcsös keze ráfeszül a partvisnyélre. Élvezi az adrenalin áramlását.