Macskamelódia

Özv. Krüger Gyuláné magának való, mogorva asszony volt. Bár tíz éve is annak, hogy újra férjhez ment, az újlipótvárosi társasházban továbbra is mindenki özv. Krüger Gyulánéként emlegette. Csendesen éltek a két szoba konyhás lakásban, vendégeket nem fogadtak, senkivel nem beszéltek. Aznap reggel a piacról jöttek, amikor egy macska a nyomukba szegődött. Igen szép cica volt, fekete-fehér csillogó bundával, okos, sárga szemekkel. A kapu előtt a macska nyávogott egyet, özv. Krüger Gyuláné pedig így szólt:
- No jöhetsz, de ha egyszer a szőnyegemre vizelsz, mehetsz is!
A kapu nyílt, ők bementek és a macska sosem vizelt a szőnyegre.