A fájdalom egyetemességéről

Esténként gyakran fájt a feje, ilyenkor friss levegőre volt szüksége. A várnegyedben lakott, lebaktatott az alagút tetejére, ott ücsörgött egy keveset, majd át a Lánchídon, bazilika, végig a fényes Andrássyn, egész a ligetig. Mivel feltűnő jelenség volt, kit sokan ismertek városszerte, többen igyekeztek szóba elegyedni vele, de rájuk se hederített. Agyveleje lüktetett, neki pedig céljai voltak. A Hősök terénél, a szobrok háta mögött rendszerint levizelte a falat, amint pedig a hűs fák közé ért, keresett egy padot, amin elszundíthatott. Lakótársa, Kocsis Tivadarné reggelente aggódva kereste, pár nap múltán képével kiplakátolta a környéket. De Konténer, a macska végül mindig hazatért.