Budapest éhes

A Mechwart-liget következik! – töri meg a hétfő reggeli álmos csendet az ismerős női hang a 17-es villamoson. Nem messze tőlem egy óvodásforma fiú izgatottan ráncigálja anyja kabátját: - Lekvár-liget? Ilyen tényleg létezik? - tudakolja tágra nyílt szemmel. Dehogy létezik, morogja morcosan az álmatag anyuka. Dehogy létezik, dünnyögi a bajsza alatt mögöttem a morózus öregember. Dehogy létezik, rebegi révetegen a hátizsákos szőke lány. Dehogy létezik, legyint a langaléta, festékesruhájú munkásember. Dehogy létezik, mered maga elé a fontosnak látszó öltönyös férfi.
Hm, én viszont éhes vagyok, gondolom magamban, és megnyomom a leszállásjelzőt. Megyek, felfalom Budapestet, mielőtt Budapest falna fel engem.